A nyár, a szabadság idején több időt töltenek együtt családok, barátok. Vannak, akik nem tudtak mit kezdeni az idővel, és csalódottan mondják: „Csak négyen voltunk, de még ennyien sem tudtunk megegyezni abban, mivel töltsük a napjainkat.” Míg mások feltöltődve térnek vissza a dolgos hétköznapokhoz. Ők lehet, hogy a munkájukban élik meg, milyen az, amikor döcög a munka, mert van, aki a csoport egészét érintő feladatból ki se nagyon veszi a részét, vagy halogatja a munkát, más a „halaszthatatlan” teendőire hivatkozik.

 Mindennapjaink két meghatározó területe a magánélet és a munka, az életminőséggel, a személyes életküldetéssel, az élet értelmébe vetett hittel szoros kapcsolatban. Ezért alapvető kérdés, látjuk-e munkánk értelmét is, vagy csupán az életfenntartáshoz szükséges kényszerként éljük meg. „Városi legendák” keringenek arról, milyen gyakran hangzik el egy munkahelyen az érzelmi zsarolást és fenyegetést is kimerítő mondat a munkavállaló felé: „Ha nem tetszik, el lehet menni! Van száz más jelentkező is a helyére!” 

A múlt század elején egy új bőrcipőről biztosra lehetett venni, hogy olyan masszív, hogy tulajdonosa élete végéig kitart – ez egy mai nő számára már nem feltétlen szívderítő. Egy érettségizett ember akkoriban egyben nyugdíjas állásra számíthatott, úgy, hogy az érettségire megtanultak java jóformán az egész életében elég lesz – egy mai munkavállaló nem lenne meggyőző, ha erre hivatkozna, amikor be akarják iskolázni. Az első számítógépet látva a tudósok mosolyogva mondták: ”szép, szép, de a logarlécet soha nem fogja pótolni” 

Karinthy Frigyes írásában a főhős lóg a gyűrűn, s miközben ügyetlenkedik, a fényes jövőben látja önmagát. Bezzeg egy erőtől duzzadó izompacsirta már a jelenben is sikereket arat, mert kitartásának köszönhetően egyre edzettebb. Mégis, a legjobb tornásszal is megesik, hogy rosszul fog talajt, vagy megbillen a gyakorlat során. A lélek dolgaival sincs ez másképp. A fitness a test karbantartására, a fizikai erőnlét fejlesztésére koncentrálva terjedt el. Majd jött a wellness elsősorban a pihenést, regenerálódást megcélozva.

A mindennapokban – a munkában, a magánéletben – egyaránt megéljük a felfokozottságot, a túlpörgést, jobbik esetben csak időszakosan, rosszabbik esetben folyamatosan. Külső eseményekben is, belső történéseinkben is: a modern élet, a technikai fejlődés által nyújtott  segítség egyben azzal is jár, hogy gyorsabban és sok inger ér minket, fokozódik a figyelmi koncentráció szükségessége, nagyobb az idői kényszer – ezzel párhuzamosan pedig nő a szorongásszint, az ellazulni tudás „képtelensége”. 

A boldogságkeresők közt szép számmal vannak, akik úgy gondolják, hogy a boldogság az, amikor csak jó történik velünk, vagy egy elérendő cél, és aki elérte, onnantól „boldogan él, míg meg nem hal”. Első gondolatra talán meghökkentő, hogy onnan is el lehet indulni a boldogság felé, amikor valaki a válságaival, kríziseivel szembesül. Erik Erikson szerint egész életünk lehetőség a fejlődésre. Az általa leírt nyolc életszakaszban a szakaszokra jellemző fejlődési kérdések, megoldandó feladatok várnak minket...

Segíthetek?

Gondolt már arra, hogy a munkájában és a magánéletében az Ön legfőbb tőkéjét a személyisége jelenti? 

Akkor Ön jó úton jár nálunk! 

Tovább

Videók

Pszichológiai témák a Kölcsey Televízió Sétapálca Montázs c. rovatában: a címszó alatt az egészséges életmód, a divat és a szépségápolás kap hangsúlyos szerepet.

Tovább

Contact info