A gazdasági élet aktív szereplőiről szót ejtve még ma is sokak számára meglepő az a kijelentés, hogy KKV-k többsége családi vállalkozásként működik.
A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány családi vállalkozásokról készült (1997-es) kutatása abból indult ki, hogy a becslések szerint a vállalkozások 70-80 %-a családi vállalkozás formájában történik – akkor is, ha ennek a vállalkozók és az érintett családok nincsenek tudatában.
A családi vállalkozásokban a szűkebb és tágabb család – nem ritkán generációkat is képviselő - tagjai tulajdonosként, alkalmazottként, vagy a családi kapcsolatrendszerből adódóan a vállalkozás külső támogatóiként vesznek részt. Vagy éppen a vállalkozás miatt háttérbe szorított „mellékszereplőnek” érzik magukat.
A családi vállalkozások jó esetben a családtagok munkatapasztalatát, szakértelmét felhasználva, a családtagok meghatározó részvételével működnek.
MÓKUSKERÉK VAGY VÁLLALKOZÁS
Endre és Edit összetartozásukat azzal is jelezni szeretnék, hogy rövidesen közös vállalkozásban dolgoznak együtt. Endre szerint ez nem volt ennyire egyértelmű, ő jobban szerette volna kezdetben a közös munkát, mint párja. Számára fontos volt az „egy célért dolgozni, egy irányba nézni és haladni” elv és érzés. Azt sem értette, mire lenne az jó, ha Edit napról napra másnak hajtaná a mókuskereket, mikor valami önállót is kialakíthatnak együtt a munkában, sőt a szabadidő eltöltésében is - Endre már meglévő vállalkozásához kapcsolódóan.
Edit először idegenkedett a gondolattól, még az is megfordult a fejében, hogy párja így akarja állandóan szem előtt tudni. De aztán többszöri beszélgetés után számára is egyre szimpatikusabbá vált a lehetőség. Annál is inkább, mert jelenlegi munkahelyén is egyre kiszámíthatatlanabbá vált minden.
Jó tisztán látni, miért is kezd valaki egy vállalkozásba, milyen okok hatására: belülről motivált, vagy külső tényezők miatt válik kreativitásában építkező vállalkozóvá vagy éppen kényszervállalkozóvá.
MIÉRT IS VÁLLALKOZUNK TEHÁT?
AZ ÉLETPÁLYÁN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁS MIATT
Negatív hatások
- Munkahelyi elbocsátás
- Megküzdési nehézségek, menekülés
- Düh, sértettség a munkahelyen
- Életkörülmény megváltozása
Pozitív hatások
- Potenciális ügyfelek megjelenése
- Befektetők szerepe
- Leendő üzlettárs ösztönzése
A VÁLTOZÁS VONZÓ HATÁSA MIATT
A vállalkozói kultúra érdekes, figyelemfelkeltő, jó prognózisra utaló elemei
Család, ismerősök motiváló hatása, várható (pozitív) reakciója
Már meglévő szakmai tapasztalat önállóságra ösztönző hatása
Támogatók énerősítő megnyilvánulásai
Család és vállalkozás: egyensúly a libikókán
Amikor Freud az önbecsülés és az öröm forrásait kereste, megállapította, hogy a szeretet és a munka között komoly ellentétek feszülnek a mindennapi életben, és csak akkor lehetünk igazán elégedettek, ha ez a kettő egyensúlyban van.
A családi vállalkozásokban is ez a kettősség ismerhető fel: a családokban az érzelemé a főszerep, a vállalkozásokban az objektív, racionális teljesítmény.
A család rendszere A vállalkozás rendszere
Érzelmi megfontolások Üzleti teljesítmény
Családi igények A vállalkozás igényei
A stabilitás fenntartása A változás kezelése
Ha nincs egyensúly és a vállalkozáson van a hangsúly, akkor ez egy idő után aláássa a családi kommunikációt, az összetartást, a családi hűséget, meghittséget, érzelmeket.
Ha a család kap túlzott szerepet, akkor az üzleti kommunikáció szenved csorbát, úgyszintén az üzleti kapcsolatok, a teljesítmények objektív értékelése, a döntéshozatal és a stratégiák szabad megválasztása.
Egyensúlyi helyzetben együttesen van jelen a bizalom, az elkötelezettség, az üzleti hatékonyság és a családi összhang.
Család Vállalkozás
Értékek Alapvető értékek Üzletfilozófia
Stratégiai gondolkodás Családi elkötelezettség Stratégiai elkötelezettség
Közös jövőkép Családi jövőkép Üzleti jövőkép
Tervek készítése A családi vállalkozás folytonossági terve Üzleti stratégiai terv
Mindez akkor igazán hatékony, ha a család érdekeit és a vállalkozás lehetőségeit maximálisan figyelembe veszik a család tagjai egy tervezési folyamat részeként. Ebben kulcsszerepet kaphatnak a család alapvető értékei.
„EZ A KIS HÜLYE MEG LEGYEN JOCKEY!”
Még a sokakat TV elé ültető Dallas sorozat idején gyerekek játszottak, és a fenti mondattal a legkisebb társukra osztották ki Jockey Ewing nem igazán pozitív szerepét. Tovább is léphetnénk, hogy ez csak gyerekjáték, aminek egy film a háttere és semmi köze a valósághoz. Ugyanakkor nap mint nap belesétálnak valóságos személyek is valóságos vállalkozásokban, valóságos családi kapcsolatokban a beskatulyázás, bűnbakképzés és más negatív hatású folyamatok csapdáiba.
Miközben a családi kapcsolatok igazi erőforrássá is válhatnának.
A működőképes csapat nem azonos a csoporttal. A csoport bizonyos számú egyént jelent, akik azért vannak együtt, mert közös jellemzőik, feladataik vagy érdekeik vannak. Nem jelenik meg általuk az a többlet, ami az eredményes csapatok jellemzője.
A munkacsapat – így az igazán hatékony családi vállalkozás is - olyan csoport:
amelyben a résztvevők (családtagok, alkalmazottak) a munkája kölcsönösen függ egymástól,
amelyben a különböző tudással és készségekkel rendelkező emberek összpontosított és együttes megközelítésmódja és együttműködése szükséges (tehát együtt adják a kerek egészet),
ahol a csapat tagjait a közös és tartós erőfeszítés fogja össze (mint ahogyan pl. a csapatban hajrázó és dobogóssá váló kenusokat vagy más csapatjátékos sportolókat is).
A hatékony csapatok, így az eredményes családi vállalkozások jellemzői:
Összetartozás-érzés
Közös célok, törekvések
Osztozás a csapat vezetésében
Osztozás a sikerekben, kudarcokban
Együtt dolgoznak, együttműködnek
Csapat-szerepek
Ötletkezelés, konfliktuskezelés, megbeszélési eljárások, döntéshozatal konstruktív módjaiban jártasak
Változatos összetételűek (képességek, kompetenciák, életkor, nem terén).
Azzal kapcsolatban, hogy dolgozzanak-e házastársak, családtagok együtt, eltérőek a vélemények: vannak, akik azt mondják, nem jó a kettőt összekeverni a folyamatos összezártság miatt, és mert nehezen lesz szétválasztható a magánszféra és a munka. Mások meg jó lehetőségnek tartják, mert éppen azt az előnyt tudják hasznosítani, hogy a családi bizalmi kötelék és a vállalkozásban a megbízható társ igénye és megtalálása közös nevezőre hozható.
Amikor Emőke férjhez ment, csak a férjét látta, és nem készült fel arra, mennyire nehéz lesz számára egy olyan család teljes jogú, tagjává válni, akik egyben közös családi vállalkozásban is dolgoznak. Férje szülei után fiuk is követte őket a vállalkozásban. Emőke mindig is úgy érezte, hogy ő ebben a családban, sőt az alkalmazottak között is a „futottak még” kategória: folyamatosan alulértékelte magát. Pedig képzettsége miatt a vállalkozás lényeges szereplője lehetett volna, ezt elvárásként is megfogalmazták felé. Máskor meg ennek ellentéteként férje és családja többi tagja is kemény visszajelzéseket adott, Emőkét okolva a problémákért a konfliktusok idején. Ezzel a kettősséggel élete egy szakaszába érve már nem tudott mit kezdeni. A családja sem. Viszont egyértelművé vált, hogy szükségszerű a változás.
Kézenfekvő lehet passzívvá válni vagy megfutamodni egy ilyen helyzetből.
Mint ahogy lehet választani azt is, hogy Emőke és a családja együtt kezd el új, konstruktív konfliktus- és problémakezelési technikákat tanulni. Családtagokként és vállalkozásbeli társakként egyaránt. Persze egy meggyökeresedett alá-fölérendeltségi attitűdből minden résztvevő számára belső és külső munkát jelent az egyenrangú felnőtt-felnőtt viszony kialakítása.
Ajánlott irodalom:
Randel S. Carlock-John L. Ward: A családi vállalkozás stratégiai tervezése (Helikon, 2006)
Husztiné Hajdú Erika pszichológus, magatartásterapeuta, hipnoterapeuta, marketing szakértő, Nyíregyháza
