Az utóbbi majdcsak két évtizedben számtalan változás hatott az életünkre, amelyek tartósan érvényesülő fő irányai trendként jelennek meg mindennapjainkban.

Van, aki nehezen alkalmazkodik az új jelenségekhez, van, aki könnyebben, van, aki elébe menni is képes. Személyes életünkben, munkánkban, vállalkozásainkban is meghatározó lehet, hogy sodródunk a változásokkal, vagy érdemi döntéseket is hozunk, átlátva a változások törvényszerűségeit. Életünk keretei változnak meg többé-kevésbé, amelyek hatására az életvitel, az értékek, a prioritások és a döntések is megváltoznak, megszabva igényeinket, motiváltságunkat, kapcsolatainkban, munkavállalóként, fogyasztóként egyaránt. 

Ahogyan a mozgásban lévő, változó folyót is figyelhetjük távolról, arról álmodozva, hogy egyszer útnak indulunk; vagy ahogyan egészen közelről lehetünk részesei egy embert próbáló vadvízi túrának, amikor épp dobálja a csónakunkat a víz; és ahogyan evezőnket biztos kézzel tartva is haladhatunk egy jól ismert folyón, ugyanúgy kerülhetünk kapcsolatba a trendekkel is.

Ehhez ismerni érdemes jellegzetességeiket és a mindennapi élettel való kapcsolatukat.  

A trendkutatás célja, hogy a jelenben feltűnő, és érzékelhetően erősödő társadalmi jelenségeket felismerje és vizsgálja, feltárja azok okait és hatókörét, növekedésük várható hatásait a vásárlás, a fogyasztás területén azért, hogy a gazdaság szereplőinek döntéseit támogassa. További fontos szempont, hogyan hatnak a trendek az életszínvonalra, sőt, az életminőségre is.

Komoly választóvonal lehet ebben a folyamatban, hogy milyen tudást birtokol valaki, amiben az alábbi hatásokra való fogékonyság is szerepet játszik:

• A tanított társadalom felől a „tanuló” társadalom felé haladás: ami magába foglalja a nyitottság, a nem akadémikus tudás felértékelődését; amelyben a tapasztalat, gyakorlat szerepe hangsúlyt kap; amelyben előtérbe kerül az önmenedzselés, a mobilitás, a meta-kompetencia, továbbá az individualitás és a virtuális tanulási formák.
• Egyre jelentősebb elmozdulás tapasztalható a funkcionálistól a többdimenziós intelligenciáig: vagyis a már meglévő mentális intelligencia mellett erőteljesebbé válik az érzelmi, a spirituális, a testi és a technikai intelligencia fejlődése.

Jó lenne, ha ezekben a változásokban a vezető pozíciót betöltő emberek járnának az élen – ugyanakkor a vezetők egy része ma is sokkal inkább konzerválni akarja a már elérteket, minthogy jövőorientáltan is gondolkodna és vezetne másokat.

Jellemző az, hogy ha egy trend megerősödik, akkor előbb-utóbb életre hívja az ellentrendjét, aminek a következménye, hogy egyszerre mindkettőben kell gondolkodni és egyensúlyt találni. Néhány trend-hatás (a teljesség igénye nélkül):

• Idő és tempó: trend az idő nyomása, a gyorsulás/gyorsítás – ellentrend a „kiszállás” időlegesen vagy véglegesen, a lassúság/lassítás. A fogyasztónak egyrészt saját döntése van az életritmus változásában, másrészt, ha nem „száll ki” a munka világából, akkor kénytelen elviselni, ami vele jár. Ez a döntési hajlam egyben kijelöli azt a dimenziót is, ami mentén szét lehet választani a fogyasztókat. Ez a vezetők munkájában különösen igaz. Ennek értelmében fogalmazza meg Lightman (1977): „Felértékelődnek, fontossá válnak ezek miatt az „igazi pillanatok”, azok a történések, amelyek nagyon jók, nagyon kellemesek, nagyon nagy hatásúak. A kockázat is nő, hiszen ha valaki nem érzi meg a „nagy pillanatot” és/vagy nem tud rá kellőképpen reagálni, az lehet, hogy „mindent” elmulaszt. Az idő sokféle dimenzióján, annak értelmezési lehetőségén érdemes gondolkodni.”
• Mobilitás: trend a fizikai és szellemi mobilitás – ellentrend a „fészek-meleg” keresése, stabilitás. Évtizedekkel ezelőtt nem volt jellemző, hogy valaki felnőttként új szakmát tanult, új munkakörbe vagy éppen új munkahelyre került. Ez ma egyrészt sokak számára kihívás, másoknak megterhelő önmagában a változás is, ezt tovább fokozhatják a változás tartalmi követelményei. Ezek függvényében kap több-kevesebb hangsúlyt a biztos háttér megteremtése. 
• Társas élet: napjainkban hangsúlyos az individualizmus, az egocentrikusság trendje. Sokan kevéssé készek lemondani a maguk számára előnyös dolgokról mások javára - ellentrendként jelennek meg a „mi”-érzést adó kapcsolatok, például azok a civil szerveződések, egyesületek, amelyek a valahová tartozás érzését is adják tagjaiknak, és amelyek egyben közös célokért jönnek létre.
• Tudás: trend a tanulás a racionális tudás megszerzéséért – ellentrend az emocionális érzékenység fejlesztése. Egyrészt egyre inkább elvárás az élethosszig tanulás, másrészt egyre nyilvánvalóbb, hogy a „hideg” tudás már nem elegendő: vagyis egyre nagyobb szerepet kap az emocionális érzékenység is a kapcsolatok kezelésében. Ennek fontosságát Törőcsik M. (2003) így fejezi ki: „Ezt a képességet fel kell fedezni, fejlesztéséért kurzusokat vállalni, de legalább a dolgokon elgondolkozni, főképp azoknak, akik számára ezek nem maguktól értetődőek. Ez a trend kapcsolódik ahhoz a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásokhoz is, hogy azok önmagukon túlmutatóak legyenek, érzelmeket váltsanak ki, legyen az öröm, izgalom, meglepetés vagy katarzis.”

Érdemes megkülönböztetni a régi és az új típusú fogyasztókat, jellemző attitűdjeik szerint – sőt, a belsőleg vezérelt és a piac által vezérelt vállalatokat is, együttes összehasonlításban:

A régi fogyasztó és a belsőleg vezérelt vállalatok összehasonlítása

A konzervatívabb viszonyulás az elszigetelődést jelző beállítódásból fakad, az új iránti fogékonyság az ajtók kinyitásával jár együtt, sőt, akár azzal az érzéssel, hogy a trendek és ellentrendek rendet is hozhatnak az életünkbe - amennyiben dönteni tudunk, melyik vonal szól rólunk.  

Érzékelhető, hogy mindezek értelmében a felső vezetés mentalitása, preferált értékei a vállalat egészének mentalitását, fővonalas trendjét, jövőképét is meghatározza. 

Husztiné Hajdú Erika pszichológus, magatartásterapeuta, hipnoterapeuta, marketing szakértő, Nyíregyháza